Az élet minőségével foglalkozunk! "Tanuld magad egészségesre!" „A jövő orvosa nem gyógyszerhez folyamodik, hanem felkelti páciense érdeklődését az emberi test gondozása, a táplálkozás, a betegségek okai és azok megelőzése iránt." (Thomas Edison 1847 – 1931 elektrotechnikus, feltaláló USA)... >>> BLOG

MENÜ

Kneipp-kúra otthon 

A vizet sokféleképpen tudjuk használni

 Sokan nem jutnak el bizonyos szanatóriumokba Kneipp-kúrára. Ezt otthon is kiválóan el tudjuk végezni. Ehhez csupán egy mosdótálra, egy fürdőkádra, két térd magasságú műanyag vödörre, és egy fürdőhőmérőre lehet szükségünk.

Sebastian Kneipp német katolikus pap volt. Kifejlesztett egy fürdőkúrát, amit ma is több klinikán használnak. Egyre jobban terjed nálunk is. A fürdőkúrának nincsenek mellékhatásai, cukorbetegek, idősek és áldott állapotban lévők is alkalmazhatják. Egy próbát megér mindenkinek!

A felsőtest vízkúrája

A mosakodás a legenyhébb eljárás, és ezért kiváló a terápia kezdésére. Ehhez szükségünk van egy durva, összehajtott törölközőre, amit friss, hideg vízbe mártunk, és ne csavarjuk ki nagyon.

A jobb kézhátunkat kezdjük el  mosni vele, majd a jobb karunk külső oldalán át haladjunk a jobb vállunkhoz és a vállunk belső részén vissza.A tenyerünk belsejétől haladjunk végig felfelé a karunk belső oldalán, mossuk meg a hónaljunkat, a nyakunkat, a mellkasunkat és a hasunkat. Utána tegyük ezt ugyanígy a bal karunkkal.

Ez a hideg vizes mosakodás ne tartson tovább két percnél.

Karfürdő hideg vízzel

Fontos, hogy a helyiségben, melyben a karfürdőt végezzük, legyen meleg, nem szabad úgy fürdetnünk egyetlen testrészünket sem, hogy közben fázunk.

Engedjünk vagy öntsünk a mosdókagylóba hideg vizet. Ez a hideg víz legyen olyan magas, hogy a felsőkarunk közepéig érjen. Először merítsük az ujjhegyeinket, a kézfejünket, az alsó karunkat, majd a felsőkarunkat a hideg vízbe. Először a jobb karunkat, majd a bal karunkat.

Tartsuk a karunkat addig a hideg vízben, amíg egy erősen összehúzó vagy meleg érzésünk nem keletkezik, és az adott testrész enyhe kivörösödése, ez kb. 20-30 másodpercig tart. A karfürdő után szárítsuk meg a kezünket és a karunkat is, lehetőleg lengetéssel melegítsük fel.

Karfürdő meleg vízzel

Ennél ugyanúgy járunk el, mint a hideg vizes karfürdőnél. Gyógynövény hozzáadásával és 38 C fokos hőmérsékletű vízzel végezzük. Tartsuk karunkat ebben a vízben 10-12 percig, és a végén öntsük le hideg vízzel.

Lábfürdő

Olyan magas legyen a kád, hogy a hideg víz, amit folyatunk bele, legalább az alsó lábszárunk közepe fölé érjen.  Legyen meleg a helyiség, amelyben a lábfürdőt végezzük.

Lassan merítsük a lábainkat a vízbe. Maradjunk 10-20 másodpercig a hideg vízben, amíg a melegérzetünk beáll, utána lépjünk ki a kádból. Ne töröljük meg a lábainkat, hanem húzzunk rá rögtön zoknit. Sétáljunk a szobában negyedórát, amíg ismét fel nem melegszünk. 

Térdzuhany
 
Álljunk be a fürdőkádba, de a zuhanytálca is megteszi. Csavarjuk le a zuhanyrózsát a gégecsőről.

A térdzuhanynál csak lábaink fedetlenek. Először a lábunk első részével kezdjük a zuhanyt, és lassú vonásokkal menjünk a térdhajlatig. Ott kicsit időzzünk el, és ügyeljünk arra, hogy a víz, mint egy kabát az egész vádlinkat vegye körbe.
 
A hideg vizes térdzuhany ne tartson tovább 8-10 másodpercnél. Majd végezzük el ezt a bal lábunkon is. Ezt követően rázzuk le a vizet mindkét lábunkról, ne töröljük meg, hanem húzzunk rá zoknit, legalább negyedóráig sétálgassunk, így melegítsük fel a lábunkat.

Víztaposás

A hideg víz a kádban olyan magas legyen, hogy a vádlink háromnegyed részét ellepje. Minden egyes lépésnél emeljük ki a lábunkat a vízből. A víz hőmérséklete kb. 12-18 C fokos legyen, a taposás időtartama az elviselhetőségtől függően 15-30 másodperc. A végén a lábunkról a vizet a kezünkkel söpörjük le. Ezután húzzunk száraz pamutzoknit, sétáljunk néhány percig, amíg fel nem melegszünk.

Egészségünkre!
 
A vízgyógyászat a gyógyítás egyik legősibb formája, története az ókorra nyúlik vissza. A görögök gyógyító erőt tulajdonítottak a víznek, a rómaiak gazdag fürdőkultúrája ma is legendás és csodálatra méltó. "Sanus per aquam", azaz víz által nyert egészség - szól a régi mondás.
 
 HIDROTERÁPIA általában
 
A hidroterápia története

A hidroterápia ősatyjának egy Antonius Musa nevű római díszpolgárt tartanak, aki történetírók feljegyzései szerint időszámításunk előtt 23-ban hideg vizes fürdőkkel kezelte Augustus császárt.

A modern vízgyógyászat alapköveit a tizenhetedik század közepétől két német orvos, apa és fia, a később "vízcsapokként" ismertté vált Siegmund és Johannes Hahn rakták le. (A Hahn német szó magyar megfelelője: csap).

Száz évvel később a müncheni udvari könyvtárban fedezte fel a Hahn-ok könyvét Sebastian Kneipp,(filozófus és lelkész, Bismarck után a legismertebb német a tizenkilencedik században) aki továbbfejlesztette az eddigi elméleteket és kidolgozta máig híres, gyógynövényekkel kombinált terápiás eljárásait.

Kneipp a hideg vizes kezeléseket először saját magán próbálta ki: tuberkulózisát úgy kezelte, hogy minden nap megmártózott a hideg Dunában.

A hidroterápia történeti áttekintéséből nem maradhat ki Vincenz Priessnitz (ejtsd:priznic) gräfenbergi földműves, aki népgyógyászati tapasztalataira alapozva a tizenkilencedik század elején hideg borogatásokkal sikeresen kezelte saját panaszait.

Gräfenbergben terápiás központot is alapított, ezt az intézetet tartják az első ”vízgyógyintézetnek”, habár ez mai szemmel megkérdőjelezhető, mivel gyakran drasztikus módszereket is alkalmazott. (A pácienseket egy vaságyhoz kötözte és hat méter magasból jéghideg vizet öntött rájuk, hogy edzettek és ellenállóak legyenek.) Gräfenbergben egyszerre három-négyszáz gyógyulni vágyó beteg tartózkodott, köztük sok magyar is.

A Priessnietz-féle intézet mintájára a 19. század közepén Magyarországon több vízgyógyintézet nyílt, ezek a későbbi szanatóriumok elődeinek tekinthetők.

A mai hidroterápia elméleti és tudományos megalapozója Wilhelm Winternitz orvos és természetgyógyász, aki 1899-től a Bécsi Egyetem hidroterápia tanszékének professzora volt. A hidroterápiás eljárások kidolgozásának magyar vonatkozása is van: a súlyfürdőt Moll Károly orvosnak köszönhetjük.

Kevésbé ismert, hogy a budapesti városligeti tó Páva szigetén Ivanovics András homeopátiás orvos 1840-ben egy 24 szobából álló vízgyógyintézetet létesített Pesti Vízgyógy és Edző Intézet néven. Vitathatatlan szakértelme és rátermettsége ellenére Ivanovics intézete csupán pár évig működött, megszűnésének dátuma nagyjából 1843-ra tehető.

 
Szerző: Tajnafői-Vida Éva

 

 Hidroterápiás mozgásrehabilitáció gyermekeknek

A víz az emberi szervezet minden típusú funkciójára hatással van: motoros, szenzoros, vegetatív, pszichés, szociális, ennek alapján érthetően a vízben való terápia (hidroterápia) alkalmazható egészséges, csupán koraszülött vagy részképesség-zavarokkal élő gyerekeknél, akik fejlettségükben egy-egy területen elmaradnak kortársaik mögött és később nem teljesen iskolaérettek, koncentrációképességük, monotóniatűrésük kisebb, nehezebben illeszkednek be társaságba.
 
A hidroterápiához kapcsolódó neurológiai szűréssel akár a diszlexia is megakadályozható. Segítségével kialakul a térérzék, a sorrendiség, egymásutániság megtanulása.
 
A módszer hathatós segítséget kínál mozgássérültek számára is. Érkeznek spasztikus izmok vagy végtaghiány miatt mozgáskorlátozott gyerekek, féloldali sérültek is, ilyen esetben a hidroterápia azért különleges, mert a sérült gyerek a vízben elfeledkezik gátolt mozgásáról, és később a szárazföldön is sokkal biztonságosabban mozog.  Minél korábban kezdik a terápiát, annál inkább kihasználható az agynak az a tulajdonsága, hogy a sérült részek funkcióját más területek vegyék át.
  
Közgazdasági számítások szerint a kora gyermekkori fejlesztés a leghatékonyabb közösségi beruházás: pénzben is kifejezhető megtérülése messze felülmúlja az autópálya-építésekét, a kis- és középvállalatok támogatásáét. A gyerekek pszichomotoros fejlődését nyomon követő legújabb felmérések szerint minden ötödik gyerek terápiára, fejlesztésre szorulna.
 
ÖN TUDTA ?
 
 Az I. osztályt kezdő gyerekek képességfejlődése között akár 5 évnyi különbség is lehet. Ez a különbség közoktatásunkban ma 18 éves korra megduplázódik. Százból csak 26 gyereket tekinthetünk minden fejlettségi szempontból negyedikesnek. A többiek vagy előrébb, vagy hátrébb tartanak bizonyos készségek, képességek fejlődésében.
 
 
Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ Csikszentmárton    Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ Csikszentmárton   
Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ Csikszentmárton Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ Csikszentmárton
 
 
 
 
 
 
 
A képek a Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központban készültek Csikszentmártonban
 

A vizet a felhajtóereje és kellemes simogatása, ami egy állandó taktilis (tapintási) inger, nagyon alkalmassá teszi arra, hogy a megtanulandó nagymozgásokat ebben a közegben sajátítsa el a sérült kisgyerek.

A kicsik még nagyon formálódó, plasztikus központi idegrendszerének fejlődése szempontjából lényeges annak a fülben elhelyezkedő egyensúlyszervnek, illetve a helyzetérzékelő (azaz vesztibuláris) rendszernek a működése, ami az agy számos területével áll kapcsolatban.

Így a vesztibuláris rendszert érő ingerek a dominóelvnek megfelelően a teljes idegrendszeri mozgásirányítás fejlődését segítik. Nem véletlenül szeretik a kisgyerekek, ha hintáztatják, pörgetik, forgatják, dobálják őket. Ugyanezeket a mutatványokat a vízben is kedvelik.

 

Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ CsikszentmártonKorai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ Csikszentmárton Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ Csikszentmárton

 

Fontos

Szavazás

Egészségünket a gondolkodásunk hogyan befolyásolja?
A pénz a legfontosabb
A szeretet a legfontosabb.
A reményünk a legfontosabb.
A hitünk a legfontosabb.
Asztali nézet