Érelmeszedés és a meghatározásának két változata

 Teljes képernyős változat a youtube.com oldalán

A változat Dr Horváth István véleményét támogatja csak olvasható cikk: 

http://bolthely.hu/arcanum/id/03205_Erelmeszesedes_kezelese_CSAK_ONLINE_OLVASASRA

https://drive.google.com/file/d/1MdYasW1cmxujo3yFMg2bB7SrBYUtscvqg7EgcEPiNyw0p79htirx_7_mbtsHJIjuIVyadOM7amNP20Ol/view?usp=sharing

B változat az általános orvosi vélemény:

ÉRELMESZESEDÉS megelőzése és leküzdése

A csendes gyilkos…

Az érelmeszesedésnek nincsenek tünetei, így sokszor már csak előrehaladott állapotban ismerik fel. Szövődményei, az angina, a klaudikáció, vagy a stroke fokozatosan alakulnak ki, és az ér szűkítésének mértékétől függően egyre súlyosbodnak. A legnagyobb problémát az okozza, hogy akár 70%-os is lehet a szűkület, mire egyáltalán jelentkeznek a tünetek.

Hogyan alakul ki?

Az érelmeszesedés kialakulásához előbb az ér sérülésére van szükség, ahol könnyen megtapad a koleszterin (főleg az LDL koleszterin és annak a szabadgyökök által károsított, „oxidált” formája). Ezt követően az érfal sejtjei és az immunsejtek közötti kölcsönhatás következtében az érfal simaizom-sejtjei fokozott növekedésnek indulnak, és kötőszövet-szaporulat jön létre a területen.

Mi okozza az érsérülést?

Tudjuk, hogy ereink nap mint nap mechanikai traumának vannak kitéve, hiszen tágulnak-összehúzódnak, folyamatosan mozognak. Ez önmagában is elég ahhoz, hogy érsérülés alakuljon ki, mégis csak egyes esetekben jön létre a probléma. A sérülés gyakorisága az életkor előrehaladtával nő.

A kötőszövetet károsító tényezők közt meg kell említenünk a szöveti szinten jelentkező sav-bázis egyensúlyzavart, az elsavasodást is, ami mai táplálkozásunk egyenes következménye. Mindezek mellett ne feledkezzünk meg a baktériumok és vírusok által felszabadított kötőszövetbontó enzimekről, illetve az ezek elleni védekezés során keletkező szabadgyökök romboló hatásáról sem!

Az érelmeszesedés és a koleszterin

A magas koleszterinszint növeli az érelmeszesedés kialakulásának valószínűségét, de annak nem feltétlen velejárója. A koleszterin ugyanis csak oda rakódik le, ahol sérülés van, tehát nem lehet oki tényező. Persze az érsérülés kialakulását követően a koleszterin már könnyebben megtapad, főleg ha maga a koleszterin is károsodott (oxidált) formában van jelen. Ezzel nem azt szeretnénk sugallni, hogy nem kell a koleszterinszintünkre odafigyelni, pusztán azt, hogy önmagában nem elég.

Lizin és Prolin – az alapvető „építőkövek”

A lizin és prolin természetes forrásai

A Lizin esszenciális aminosav, tehát táplálkozás útján kell pótolnunk. Legnagyobb mennyiségben a sörélesztőben, a hüvelyesekben, a tejtermékekben, a halban és értelemszerűen a húsokban (lévén ott is a kötőszövet fő alkotója) található meg.

A Prolin fél-esszenciális, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk előállítani, de megnövekedett igény esetén kívülről történő pótlásra is szükség van.

Az ér falának stabilitását a sejtek közötti kötőszöveti rostok adják. Ezek a rostok fehérjékből épülnek fel, melyek alapvető építőkövei az aminosavak. Az aminosavak 30%-a lizin és prolin. Ezek a fehérjék hosszú, csavart és redőzött formájú láncokat alkotnak, amelyek egymással is összekapcsolódnak (ezt úgy képzelhetjük el, mint egy drótkötél hálót).

Az így felépülő dróthálók az említett aminosavak révén kapcsolódnak egymáshoz úgynevezett hidroxi(OH)-hidakkal. Ez azért fontos, mert kialakulásukhoz C-vitaminra van szükség. Így már látható, hogy – antioxidáns tulajdonságán felül – miért is olyan fontos a C-vitamin pótlása.

Így előzd meg az érelmeszesedést!

A probléma sikeres kezeléséhez tehát csökkentenünk kell a károsító hatásokat (antioxidánsok, lúgosító étrend) és támogatni a kötőszövet felépülését (lizin, prolin, C vitamin). Ezt követően a vérzsírok eltéréseit kell megcélozni, ám ezek néha már a fentiek hatására is rendeződnek, mintegy azt sugallva, hogy csak egy elsődleges ok hatására borultak fel.

Érelmeszesedés kezelése

A legjobb kezelés természetesen a megelőzés volna, ám arról is vannak adatok, hogy megfelelő táplálkozási szokások kialakítása és étrend-kiegészítők alkalmazása mellett a folyamat visszafordítható. Az alábbiakban összegyűjtöttük a megelőzést és a kezelést segítő legfontosabb tápanyagokat.

• 30 év felett mindenkinek legalább 250mg C-vitamint kellene fogyasztania naponta. A legtöbb szerző sokkal többet ajánl (én is ezek közé tartozom), de a tudományos vizsgálatok már az említett dózis esetén is kedvező hatásról számolnak be.

• A lizin nélkülözhetetlen a kötőszöveti stabilitáshoz, így ennek pótlása is ajánlott, főleg magas koleszterinszint, vagy kialakult érelmeszesedés esetén. Legalább napi 500 mg szükséges a megelőzéshez, de súlyosabb esetekben nagyobb mennyiség javasolt.

• Az érelmeszesedés megfékezésében sokat segíthet a B3 vitamin, amely képes csökkenteni a máj koleszterintermelését. Ezen kívül csökkenti a lipoprotein, a trigliceridek és a fibrinogén (a véralvadásért felelős fehérje) szintjét is, így nemcsak az érelmeszesedés ellen véd, hanem az infarktus kialakulásának kockázatát is csökkenti.

• A Q10 az egyik legfontosabb antioxidáns, amely a szív- és érrendszeri betegségek számos formája ellen véd. Óvja az LDL koleszterint az oxidációtól, illetve támogatja a szívizom normális funkcióját. Segíti az érfal sejtjeinek jobb energiafelhasználását, ezáltal véd a magas vérnyomás ellen, ami az érelmeszesedés fontos rizikófaktora.

• Friss kutatási eredmények szerint a probiotikumok fogyasztása is szerepet játszik a koleszterin hatékony kiürítésében.

Életmódtanácsok érelmeszesedés ellen

Ezek után nézzük, milyen életmódbeli változtatásokat érdemes megfontolni, amelyek az érelmeszesedés és egyéb érrendszeri betegségek kockázatát is csökkentik!

• A mediterrán diéta jelentősen mérsékli az érelmeszesedés rizikóját. Ennek lényeges eleme a napi többszöri zöldségfogyasztás, valamint megfelelő mennyiségű nyers olaj bevitele. A zöldségek lebomlása során lúgos kémhatású bomlástermék keletkeznek, amelyek szöveti szinten jótékony hatásúak. Emellett a növényi rostok fontos szerepet játszanak a koleszterin bélben történő megkötésében is. A többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele szintén csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát, mind a zsíranyagcsere javulása, mind a membránok védelme révén.

• A dohányzás elhagyása az egyik legfontosabb tanács, melyet nem lehet elégszer hangsúlyozni. A nikotin közvetlen módon károsítja az érfalat, illetve fokozza a kötőszövetet bontó enzimek működését.

• A vérnyomás normális szinten tartása szintén fontos, a magas vérnyomás ugyanis az érfal nagyobb feszülését okozza, így érfal-károsodáshoz vezethet.

• Mindezek mellett a betegség megelőzése érdekében megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás is javasolt.

Ha többet szeretnél tudni a témáról, kattints ide: http://www.vitaminsziget.com/cikk.php?id=1519

Dr. Gulyás Tamás,

a Vitaminsziget.com orvos szakértője