A szauna hatásai orvosi szemmel

Dr. Kovács Csaba Saliris Resort gyógyászatát vezető reumatológus és mozgásszervi
rehabilitációs szakorvos cikke a szaunázás jótékony hatásáról

http://salirishotel.com/hu/aktualis/a-szauna-hatasai-orvosi-szemmel-2184.html 
Kovács Csaba¹- Tefner Ildikó Katalin²- Bender Tamás³

¹Mozgásszervi Rehabilitációs Központ, Mezőkövesd
²Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat, Budapest
³Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest 

A wellness térhódításának köszönhetően a hazai szállodákban és fürdőkben csaknem mindenhol megtalálható a szauna valamelyik formája.
Elsősorban a közérzet javítására, vagy fogyási célzattal használják.
Felmerülhet azonban a kérdés, milyen hatással van a szauna betegségünkre, egészségi állapotunkra.
Pácienseink egyre gyakrabban felteszik nekünk a kérdést:
„Használhatom a szaunát? Nem veszélyes ez a betegségemre nézve?”
Az alábbi, tanulmányokon alapuló összefoglaló talán segíthet a válaszadásban és eloszlat néhány régi kételyt és hiedelmet a szaunával kapcsolatban.

Szauna

A „szauna” szó alatt leginkább a hagyományos finn szaunát értjük, vagyis egy fából épült 
helyiséget, amelyben 70-100 °C között változtatható a hőmérséklet, a páratartalom pedig a felmelegedett kövekre öntött vízzel növelhető.
Az infraszaunában - a finn típusú szaunával ellentétben- elhelyezett infrasugárzók először nem a levegőt, hanem a testet melegítik fel. A sugárzás spektrumától függ a szöveti behatolási mélysége, ez lehet akár 5 mm is. Az infraszauna kabinhőmérséklete alacsonyabb: 35-65°C, így azok is használhatják, akik éppen a magas hőmérséklet miatt nem kedvelik a hagyományos szaunát.

Fiziológiás válaszok

A szauna - mint egész szervezetre ható erős hőinger - fiziológiás folyamatokat indít el a szervezetben.
A nyugalmi szívfrekvencia fokozódik, a perctérfogat kb.70 % -kal nő, a perifériás ellenállás pedig 40 %-kal csökken, ami megnövekedett perifériás áramláshoz vezet. (1,2,3)
A szisztolés vérnyomás nagyjából változatlan marad, a diasztolés érték pedig csökken. (1)
A hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyben kompenzációs folyamatok indulnak be.
Noradrenalin termelés fokozódik, az adrenalin és a kortizol általában nem, de hideg vizes merülést beiktatva ezek szintje is emelkedhet. (2,4)
A szauna alatt a növekedési hormon, a prolactin és a béta endorfin-szint emelkedése is mérhető (2,4,5). Ez utóbbi emelkedése magyarázhatja a szauna utáni örömérzést, valamint a mozgásszervi betegségekben jelentkező fájdalomcsillapító hatást.
A szauna folyamán a testünk folyadékot és ionokat veszít (nátrium, kálium és klorid-ion) erre a változásra a renin-angiotenzin- aldoszteron rendszer válaszol. (6)
A férfiak tesztoszteronszintje nem változik, a spermiumok mozgási képességei sem szenvednek irreverzibilis változást. (7)
A légzésben is változások figyelhetőek meg. A vitálkapacitás (VC), a kilégzési csúcsáramlás (PEF) és az erőltetett kilégzési vitálkapacitás első másodpercre eső része (FEV1) is növekedik, de a változás kicsi (kb.10 %) és nem tartós. (8).

Szívbetegségek

1992-2003 között Svédországban 77 halálos esetet észleltek szaunában. Az esetek
71 %-a inkább a magas véralkoholszinttel hozható összefüggésbe, nem pedig a kardiovaszkuláris tényezőkkel. (9)
Az alkohol fogyasztás és a szauna magas hőmérséklete - amely akár 100 °C fokos is lehet - együtt aritmiát okozhat. (10)
Az eddigi vizsgálatok azt bizonyították, hogy a gyógyszerekkel egyensúlyban tartott
kardiovaszkuláris betegségek mellett - úgy mint a hypertonia, koronária betegség, kompenzált szívelégtelenség - a szauna biztonsággal használható. (11,12)
Arra sincs bizonyíték, hogy a trombózisos eseményeket, vagy a vérzéses hajlamot a szauna negatívan befolyásolná. (13)
Egy finn vizsgálatban résztvevő betegcsoport (69 beteg) 4-6 héttel a szívizom infarktusuk után szaunázott, problémamentesen. (14) Csak 8% -nál észleltek diszritmiát, amely egyébként submaximális terhelési tesztnél 18 %-os gyakorisággal jelentkezett.
117 infarktuson átesett beteg 10 évig tartó vizsgálatban vett részt, 60 %-uknál jelentkezett anginás panasz a mindennapi tevékenységei közben, míg szauna közben, vagy közvetlenül utána csak 2% -uknál. (15)
Egy japán vizsgálatban 20 NYHA II-III stádiumú, krónikus szívelégtelenségben szenvedő beteg két hétig naponta 15 percet töltött 60 °C fokos infraszaunában, míg a 10 fős kontroll csoportnál ágynyugalmat rendeltek el. A két hét elteltével ultrahanggal vizsgálva az artéria brachialis-t, az endothelium-függő dilatáció a szaunázó csoportban szignifikánsan növekedett, a vér natriuretikus peptid szintje szignifikánsan csökkent, 17 betegnél a klinikai tünetek javulását észlelték. (16)
Egy másik vizsgálatban, szintén NYHA II-III stádiumú, krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek (15 fő) 4 hétig naponta szaunáztak (60 °C). A kezelést követően a szisztolés vérnyomás csökkent, a bal kamra ejekciós frakció értéke szignifikánsan nőtt, a 6 perces gyaloglási távolság megnövekedett, az anaerob küszöb javult, a szaunázók körében csökkent a kórházi felvétel szükségessége is. (17)

Mozgásszervi betegségek

Az utóbbi években publikált, különféle mozgásszervi betegek körében a végzett vizsgálatok is a szauna jótékony hatását igazolják. (18,19,20)
Generalizált osteoarthrosisban szenvedő betegeken összehasonlították a szauna és az elektromos kádfürdő hatását. Az egyik csoport 30 női betegét két hét alatt 10 alkalommal elektromos kádfürdőben kezelték , a másik csoport 30 női betege két hét alatt 10 alkalommal szaunázott (80 °C). Vizsgálták a WOMAC indexet valamint mérték a kéz szorító és fogóerejét. A kezelés végén mindkét csoporton belül szignifikáns javulás mutatkozott a fenti paraméterek tekintetében, a csoportok közötti összehasonlításnál azonban nem mutatkozott különbség. A betegek között hipertóniás és cukorbeteg is volt, mellékhatást nem észleltek. (18)
44 fibromyalgiás női beteg 12 hétig heti három alkalommal szaunázott és heti két alkalommal részesült víz alatti tornában. A kezelés végén a fájdalom és a tünetek (VAS, FIQ) tekintetében szignifikáns volt a csökkenés (31-71 %) és ez 6 hónap múlva is relatíve stabil maradt (28-68 %). Az életminőségük is javult (SF-36). (19)
Infraszauna hatását vizsgálták rheumatoid arthritisben és spondylitis ankylopoeticában is.
17 RA-s és 17 SPA-s egyensúlyban lévő, krónikus beteg 4 hétig heti 2 alkalommal (30 perc, 55 °C) szaunázott. A szaunának azonnali hatását bizonyította a fájdalom és a merevség szignifikáns csökkenése (VAS) már egy kezelés után, mindkét betegségben. A négy hetes kezelés végén is volt csökkenés de szignifikáns eltérés csak az RA-s betegek merevségérzetében volt. Az AIMS kérdőív fizikális és affektív részében a kezelés végén és 4 héttel a kezelés után is javulást észleltek az RA-s betegek körében.
A betegség aktivitásában (DAS28, BASDAI) valamint a mozgásparaméterekben 
( EPM-ROM, BASMI) sem tapasztaltak változást. Bár mellékhatás a kezelés folyamán nem jelentkezett, a szerzők mégis javasolják, hogy ezeknél a betegeknél érdemes a szaunát egy-két alkalommal kipróbálni, mielőtt a kúrát elkezdenék. (20)

Terhesség és a gyermekek

Nagyon érdekes tény, hogy Finnországban a terhes nők 95-99 %-a szaunázik egy héten legalább egyszer, az anencephalia incidenciája mégis kisebb, mint máshol a világon. (21)
A szauna használat az eddigi vizsgálatok alapján nem növeli a szívfejlődési zavar, valamint a nyúlajak kialakulásának kockázatát sem. (22,23)
Egy tanulmány 23 korai (13-17 hetes) és 23 késői (36-37 hetes) terhes és 15 nem terhes
(kontroll csoport) részvételével 20 percig tartó, 70 °C fokos meleg hatására bekövetkező bőr és rektális hőmérsékletváltozást vizsgálta. A rektális hőmérséklet 0,3-0.5 °C fokot emelkedett - ez a változás nem érte el a feltételezett teratogén szintet (38,9 °C) - a bőr hőmérséklet változása 5 °C fok körül mozgott. A késői terhes csoportban a rektális hőmérséklet szignifikánsan alacsonyabb lett a kontroll csoporthoz viszonyítva a beavatkozást követő időszakban, a bőr hőmérséklete is gyorsabban és alacsonyabb szintre csökkent.
Úgy tűnik, a terhesség késői időszakában a hő-szétoszlató képesség kissé erősödik. (24)
Finnországban a gyerekek már öt hónapos kortól elkezdik a szaunát és legalább egyszer egy héten használják egész életük folyamán. (25)
Negyvenhét, átlagosan 3-14 hónapos egészséges csecsemőt rövid, három perces szaunázás után vizsgálva, nem észleltek náluk káros kardiovaszkuláris reakciókat és mellékhatást sem. (26) A legtöbb problémát a szaunában a véletlen balesetek adják, amikor a gyermek megégeti magát vagy a forró víz leforrázza. (27)

Kontraindikációk

Vannak azonban olyan betegségek, helyzetek, amelyek fennállása esetén ne javasoljuk a szaunát. (28)
Ezek a következőek: 
- 4-8 héttel szívizom infarktus után
- instabil angina pectoris
- orthostaticus hypotonia
- aorta stenosis
- akut lázzal járó infekciók
- rheumatoid arthritis akut gyulladásos fázisa
- lázas betegségek
- nedvező kiütések és horzsolásos bőrsérülések
- kolinerg urticaria

Összefoglalás

A szaunát a skandinávok már kétezer éve használják. Nem csoda, hogy a legtöbb tapasztalattal és orvosi vizsgálattal is ők rendelkeznek.
Vizsgálataik alapján megállapítható, hogy a szauna, mint termoterápia nemcsak egészséges gyermekeknek és felnőtteknek javasolt, de alkalmazható gyógyszerekkel egyensúlyban lévő kardiovaszkuláris betegek – magas vérnyomás, koronária betegség, kompenzált szívelégtelenség - esetében is. Úgy tűnik, a szauna hatásos kiegészítő kezelés lehet a krónikus szívelégtelenségben.
Ismerve a szauna vérnyomáscsökkentő hatását, a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket ajánlatos a szauna után bevenni, elkerülvén ezzel a hirtelen vérnyomásesést.
A mozgásszervi betegségekben a szauna jól tolerálható és fájdalomcsökkentő hatása is jelentkezhet. A szaunának teratogén hatása nem igazolódott. A terhes nőknek ajánlatos azonban csak rövidebb ideig (10 percig) ás alacsonyabb hőmérsékleten (< 70 °C)
használni a szaunát.
Nagyon fontos minden esetben figyelembe venni a szaunázás általános irányelveit
(1 táblázat), valamint odafigyelni a megfelelő hőfok és szaunázási idő megválasztására, beiktatva a hűlési periódusokat.

SZAUNA SZABÁLYZAT CARDIOVASCULARIS BETEGEK SZÁMÁRA

Szívizom infarktus után 6-8 hétig szaunázni tilos!
A szauna hőmérséklete ne haladja meg a 60-80 ºC fokot!
Kezdje a szaunázást 2-3 percig a legalsó padon ülve, hogy a szervezet felkészülhessen a magas hőmérsékletre, ezután lehet feljebb ülni.
A forró kövekre ne öntsön hideg vizet, mert az fokozza a szervezet felmelegedésének intenzitását!
Ne tartózkodjon egyszerre 5-10 percnél tovább a szaunában. Ha rendszeresen szaunázik, akkor is csak 15 perc a megengedett!
Egy ceremónia során maximum két vagy három alkalommal szaunázzon!
Szaunázás után ajánlott percekig üldögélni, hogy a teste fokozatosan hűljön le
Tilos hirtelen hideg vízbe merülni, vagy hóval dörzsölni a testet!
A szauna-ceremónia után legalább 10-15 perc pihenés javasolt
A szauna szabályok betartása mellett ajánlott a kellő folyadékbevitel, szaunázás után pedig végezzen bokájával hajlító és feszítő gyakorlatokat!
A szaunázás szabályait egyénre szabva kell alkalmazni!