Az élet minőségével foglalkozunk! "Tanuld magad egészségesre!" „A jövő orvosa nem gyógyszerhez folyamodik, hanem felkelti páciense érdeklődését az emberi test gondozása, a táplálkozás, a betegségek okai és azok megelőzése iránt." (Thomas Edison 1847 – 1931 elektrotechnikus, feltaláló USA)... >>> BLOG

MENÜ

Hidroterápia

 A vízgyógyászat a gyógyítás egyik legősibb formája, története az ókorra nyúlik vissza. A görögök gyógyító erőt tulajdonítottak a víznek, a rómaiak gazdag fürdőkultúrája ma is legendás és csodálatra méltó. "Sanus per aquam", azaz víz által nyert egészség - szól a régi mondás.
A hidroterápia története

A hidroterápia ősatyjának egy Antonius Musa nevű római díszpolgárt tartanak, aki történetírók feljegyzései szerint időszámításunk előtt 23-ban hideg vizes fürdőkkel kezelte Augustus császárt.

A modern vízgyógyászat alapköveit a tizenhetedik század közepétől két német orvos, apa és fia, a később "vízcsapokként" ismertté vált Siegmund és Johannes Hahn rakták le. (A Hahn német szó magyar megfelelője: csap).

Száz évvel később a müncheni udvari könyvtárban fedezte fel a Hahn-ok könyvét Sebastian Kneipp,(filozófus és lelkész, Bismarck után a legismertebb német a tizenkilencedik században) aki továbbfejlesztette az eddigi elméleteket és kidolgozta máig híres, gyógynövényekkel kombinált terápiás eljárásait. Kneipp a hideg vizes kezeléseket először saját magán próbálta ki: tuberkulózisát úgy kezelte, hogy minden nap megmártózott a hideg Dunában.

A hidroterápia történeti áttekintéséből nem maradhat ki Vincenz Priessnitz (ejtsd:priznic) gräfenbergi földműves, aki népgyógyászati tapasztalataira alapozva a tizenkilencedik század elején hideg borogatásokkal sikeresen kezelte saját panaszait. Gräfenbergben terápiás központot is alapított, ezt az intézetet tartják az első ”vízgyógyintézetnek”, habár ez mai szemmel megkérdőjelezhető, mivel gyakran drasztikus módszereket is alkalmazott. (A pácienseket egy vaságyhoz kötözte és hat méter magasból jéghideg vizet öntött rájuk, hogy edzettek és ellenállóak legyenek.)

Gräfenbergben egyszerre három-négyszáz gyógyulni vágyó beteg tartózkodott, köztük sok magyar is. A Priessnietz-féle intézet mintájára a 19. század közepén Magyarországon több vízgyógyintézet nyílt, ezek a későbbi szanatóriumok elődeinek tekinthetők.

A mai hidroterápia elméleti és tudományos megalapozója Wilhelm Winternitz orvos és természetgyógyász, aki 1899-től a Bécsi Egyetem hidroterápia tanszékének professzora volt.

A hidroterápiás eljárások kidolgozásának magyar vonatkozása is van: a súlyfürdőt Moll Károly orvosnak köszönhetjük.

Kevésbé ismert, hogy a budapesti városligeti tó Páva szigetén Ivanovics András homeopátiás orvos 1840-ben egy 24 szobából álló vízgyógyintézetet létesített Pesti Vízgyógy és Edző Intézet néven. Vitathatatlan szakértelme és rátermettsége ellenére Ivanovics intézete csupán pár évig működött, megszűnésének dátuma nagyjából 1843-ra tehető.


 
Szerző: Tajnafői-Vida Éva
2012. 11. 19.
 

Modern hidroterápiás eljárások

Skótzuhany, Szájzuhany, Örvényfürdõ, Légbuborék fürdõ, Tangentor, Szénsavas fürdõ, Szénsavgázkezelés, Konyhasós fürdõk, Kénes fürdõk, Súlyfürdõk, Szauna, Mustárfürdõ, Törek-pelyva-korpa- fürdõ, Fenyõfürdõ, Csersavas fürdõ (csertölgykéreg), Subaqualis torna, Kamillás fürdõ, Elektromos fürdõk, Inhaláció, Víz alatti ultrahang, Gõzfürdõ (35-40C, 60-75% páratartalom), Gõztus

Hidroterápiás hatásterületek

Ingerterápia

  • Mechanikai hatás
  • Termodinamikai hatás
  • Hidromechanikai hatás
  • Hidrosztatikai nyomás hatása

Ciklikus hidegvíz hatásra:

  • A vérerek összehúzódnak a bõrben
  • Az izomzat vérellátása fokozódik
  • Az izomtónus emelkedik
  • Az artériás és vénás tónus emelkedik
  • Mérsékelt vérnyomás-emelkedés észlelhetõ
  • Az anyagcsere a testmagbananyagcsere csökkenése a lehûlt részeken
  • A mellékvese-funkció növekszik

Ciklikus melegvíz (és levegő) hatásra:

  • A bõr vérellátása fokozódik
  • A belsõ szervek vérellátása csökken
  • Tachikardia (szapora szívverés)
  • A perctérfogat idõbeli növekedése
  • Izzadás


Jó vízgyógyászati bõrreakció: A bõr kipirult, meleggé válik, a kezelt személy jól érzi magát 

Rossz bõrreakció: A bõr elfehéredik, hûvös, a páciens fázik, vacog, lúdbõrös.

Hõmérséklet szerinti felosztás
Hideg
víz28°C alatti úszásra
Hûvös 28-31°C víz alatti tornához
Indifferens 34-35°C ülõfürdõhöz, tangentorkezeléshez
Meleg 36-39°C vasodylatatiot okoz, görcsoldó hatású
Forró 40°C felett nagyon erõs inger, csak néhány percig alkalmazható


Különbözõ borogatásokkkal speciális hatások érhetők el
 

Priessnitz-borogatás

  • SZÁRAZ RUHA
  • HIDEG NEDVES RUHA
  • BÕRFELÜLETEN 

Párakötés

  • SZÁRAZ RUHA
  • NEJLON VAGY CELOFÁN
  • HIDEG NEDVES RUHA
  • BÕRFELÜLETEN

Gyógyszeres (kenõcs) borogatás

  • SZÁRAZ RUHA
  • NEJLON VAGY CELOFÁN
  • HIDEG NEDVES RUHA
  • GYÓGYSZERES KENÕCS
  • BÕRFELÜLETEN


Hidegvizes borogatás: 14-15°C-os vízbe mártott ruhával
Állott vizes borogatás: 20°C-os vízbe mártott ruhával
Jégtömlõkezelés: A jégtömlõt száraz ruhába tekerjük
Sós vizes ruha: 4-5°C-ra hûtött sósvizes ruha 1-1 percre
Meleg borogatás: 40-50°C (tömlõ, sózsák, homokzacskó)

 

Néhány eljárás részletesebben:

Forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszsegturizmus/7765/hidroterapias-gyogymodok

Víz alatti vízsugármasszázs (tangentor-kezelés)

A kezelést általában kádban, ún. tangentor készülékkel végzik. A kezelési idő átlag 20–30 perc. A kezelés kiterjedhet az egész testre, vagy csak egy adott testrészre. Történhet felmelegített vízzel vagy termálvízzel, melynek hőmérséklete 34–37 oC-os. A beteg ellazulva fekszik a kádban. Megfelelő víznyomással (0,5–2 atmoszféra) és távolságról, a vízsugár nyomásának szabályozásával és annak fokozatos emelésével végzik a kezelést. Kiválóan alkalmas görcsös állapotú izmok ellazítására, az izomzat vérellátásának javítására, valamint műtéti és baleseti utókezelésekben egyaránt. Erősíti a legyengült izomzatot, javítja a vérkeringést, általánosan javítja a közérzetet. Az ellenjavallatok megegyeznek a balneoterápiánál leírtakkal.

Súlyfürdő

A beteg olyan medencében van felfüggesztve, melyben nem ér le a lába. A kezelés fokozatosan növekvő időtartammal, max. 20 percig tart.

A felfüggesztés történhet a nyaknál, illetve az ágyéki részen. Nyaki húzás esetén súlyt nem szoktunk alkalmazni, ilyenkor a beteg saját súlyának a felhajtóerővel csökkentett súlya elégséges. Ágyéki felfüggesztés esetén, a súly fokozatosan növelhető, melyet a derék vagy a bokák fölött elhelyezett öveken felakasztható súlyokkal lehet elérni végtagonként 1,5–9 kg nagyságban).

A súlyt mindig a nyújtandó terület alá kell akasztani. A gerincre ható húzóerő következtében a hosszirányú megnyújtás (ún. trakció) alkalmas gerincízületi kopások, kisebb porckorongsérvek kezelésére, emellett mozgás-beszűküléssel kísért csípő- vagy térdízületek nyújtására. Súlyfürdőt tilos alkalmazni akut ízületi vagy ideggyulladás, csigolya-elcsúszás esetén, gerincstabilizáló és porckorongsérv-műtétet követően fél éven belül.    

Örvényfürdő

Manapság egyre népszerűbbek a legkülönbözőbb berendezésekkel ellátott élményfürdők, melyek egyik formája az örvényfürdő. A medencében a vizet gyorsabban áramoltatják, melynek eredményeképpen a vízben lévők ki vannak téve a víz sodró hatásának. Ennek egy speciális fajtája az ún. jacuzzi, mely egy kör alakú medence, és masszírozó hatása egyrészt a víz áramoltatásának, másfelől a levegő-befúvás által keletkező légbuborékoknak köszönhető. Javítja a bőr vérkeringését, közvetlen és reflexes úton kötőszöveti lazító hatású, szöveti vérkeringést javító hatású.

Légbuborék-fürdő

A víz- és levegőbefújás egy speciális kádban, vagy kisebb medencében történik. Enyhe masszírozó hatása miatt elsősorban rekreációs programnak tekinthető, kellemes, frissítő hatású.

Kneipp-kúra

A manapság is alkalmazott Kneipp-kúra, Sebastian Kneipp német plébánosról kapta a nevét, aki komplex hidroterápiás kezelési rendszert dolgozott ki. Ez hideg fürdőből, leöntésekből és zuhanyzásokból áll. Speciális módszer a Kneipp-taposó, melyben a beteg vízben, kavicsokon jár.

Skót-zuhany Zuhanyfülkében,

Több zuhanyrózsából jövő, változtatható nyomású és hőmérsékletű vízzel történik. Általában hideg és meleg zuhany váltakozó használatát jelenti. Frissítő, keringésjavító hatása miatt javasolt.

Váltott hőfokú fürdő

A fürdőket feloszthatjuk egész, fél- és részfürdőkre. Részfürdőként a leghasználatosabb a váltófürdő. Végtagfürdőként használják. A kezeléshez két edény víz, egy hideg (14–16 oC ) és egy meleg (36–38 °C) szükséges. A beteg a két végtagját először (kb. 1 perc időtartamra) a meleg vízbe, majd 10 másodpercre a hideg vízbe helyezi. Ezt az eljárást átlag 10-szer megismétli. A kezelést meleg vízzel kezdik és ezzel is fejezik be. A melegre értágulat, a hidegre érszűkület alakul ki.

Borogatások

Hideg vagy állott vizes borogatást alkalmazunk, általában 10–20 percig, napjában többször. A textíliát 15–25 °C-os vízzel nedvesítjük meg, és száraz textillel fedjük le. Alkalmazhatjuk gyulladt ízületre, vagy ideggyulladás esetén az egész végtagra. Egyik ismert formája a Priessnitz-féle borogatás, melyet lázcsillapításra használunk. Az eljárás fizikai hűtésen és felmelegítésen alapul. Egy lepedőt kb. 15 °C-os vízzel megnedvesítünk. Ezt tekerjük keresztbe a mellkasra, majd meleg lepedőt, törülközőt csavarunk a test köré.

Pakolások

A pakolás abban különbözik a borogatástól, hogy nagyobb testfelületre alkalmazzuk. Lehet törzs- és végtagpakolás, száraz vagy nedves. A nedves pakolásra mindig szárazat helyezünk.

Párakötés

A kezelendő testrészre langyos, nedves ruhát, erre melegvizes ruhát, majd műanyag-fóliát csavarunk, végül száraz fedőkötéssel fedjük. Gyulladáscsökkentő, izomlazító hatású. Kelések érlelését segíti elő.

Lemosások

A lemosást hideg, meleg vagy langyos vízzel, szivaccsal és törölközővel végezzük, fekvőbeteg ápolása esetén, napjában kétszer. Frissítő, keringésjavító hatású.

Leöntések

Lehetnek hideg vagy meleg leöntések. Ingerhatásúak; a hideg leöntésnek nagyobb ingerhatása van.

 





Fontos

Szavazás

Egészségünket a gondolkodásunk hogyan befolyásolja?
A pénz a legfontosabb
A szeretet a legfontosabb.
A reményünk a legfontosabb.
A hitünk a legfontosabb.
Asztali nézet