Antioxidáns+
Védekezz a szabad gyökök  támadása ellen

(Az informed.hu mértékadó szakmai oldalon olvastuk)

Antioxidáns-mérés
Az elmúlt évek kutatásainak egyik forradalmi újítása, hogy egyszerű módszerekkel mérhetővé vált a szervezet antioxidáns-ellátottsága. A kutatók többféle módszert is kidolgoztak, ezek egyike egy speciális fotoszkenner (Tervezett egészség oldalunk), amelyet a tenyér bőre felett elhúzva megismerhető az antioxidáns-kapacitás.

Miért érdemes mérni?
Az antioxidánsszint-mérés kiváló állapotfelmérő módszer, amely akár az évenként javasolt kivizsgálási listába is felvehető. Korán jelzi, ha szervezetünk kimerült, kifogyott antioxidáns-tartalékaiból, ezáltal lehetőséget nyújt a korai beavatkozásra. Kezdetben az antioxidánsok hiányának nincsenek tünetei, vagy jellegtelenek: gyakori levertség, fáradékonyság, bizonytalan panaszok, amelyek hátterében nem találnak semmilyen elváltozást.

Ahogy egyre idősebbek leszünk, úgy csökken szervezetünk antioxidáns-kapacitása - érdemes tudnunk, hol tart ez a folyamat. Bizonyos dolgok - mint a rendszertelen életmód, helytelen étkezés, dohányzás, alkohol, túlzásban vitt édességfogyasztás – mind-mind csökkentik az antioxidánsok szintjét, így idő előtt öregítik szervezetünket. A mérés segítségével kiválóan nyomon követhető állapotunk javulása - amennyiben az oxidatív stressz csökken szervezetünkben, a mérés számszerűen kimutatja a javulás mértékét is.

Az alábbi esetekben mindig javasolt az antioxidánsszint-mérés:

• állapotfelmérésnél (krónikus fáradtság, bizonytalan panaszok, általános gyengeség)
• visszatérő fertőzések, immunrendszeri problémák
• daganatos betegségek
• emésztési panaszok
• depresszió, magas stressz, feszültség, koncentrációs zavarok
• bőrproblémák, hajhullás, körömgyengeség
• menopausa, klimax
• magas vérnyomás, érelmeszesedés
• kórházi utókezelés
• aktív sport, versenysport
• dohányzás.

Az antioxidáns-hiány és a betegségek

A következő néhány betegséghez hozzájárul az antioxidáns-hiány:

• bizonyos rákfajták: tüdő, mell, bőr, prosztata, béldaganat,
  (különösen dohányzás esetén)
• érelmeszesedés, érrendszeri betegségek
• Parkinsonkór, Alzheimerkór
• asztma, allergia
• reumás artritisz - ízületi gyulladás
• csontritkulás
• csökkent ellenálló képesség
• látásgyengülés, hályogképződés
• agyvérzés, szívinfarktus
• cukorbetegség
• krónikus fáradtság.

A szabad gyökök mennyisége nagyban függ az emésztésünktől, az emésztőszervek állapotától. Gyakorlatilag valamennyi élelmiszer-adalékanyag és kifejezetten mérgező vegyi anyag - ezek akár a levegőből is bejuthatnak szervezetünkbe - rendelkezik oxigén-szabadgyököt előállító tulajdonsággal.

Természetes szabadgyökforrást jelent a napfény - általában a sugárzások - és az anyagcsere is. A napfény egyrészt minden élet forrása a Földön, másrészt súlyos károkat is okozhat, bár ezt jórészt az ózonlyuknak, illetve esetenként saját magunknak köszönhetjük.

Hatalmas mennyiségű szabad gyököt termel szervezetünkben a dohányzás.

Sajnos, éveink számának növekedésével párhuzamosan egyre több szabad gyök képződik szervezetünkben. Tulajdonképpen egyfajta önrontó kör indul be: mivel a szabad gyökök károsítják a védekezőrendszert, amely aztán egyre kevesebb szabad gyököt képes hatástalanítani, a szervek tovább öregednek, így a folyamat saját magát rontja. A szabad gyökök elszaporodásának hatására a szervezetben olyan betegségek is kialakulhatnak, mint például idegrendszeri zavarok, szív és érrendszeri betegségek, szembetegségek, tüdőbetegségek, daganatok stb.

Legfontosabb vitaminok

A szabad gyökök semlegesítése úgy történik, hogy a vitaminmolekula „megengedi” a szabad gyöknek, hogy elraboljon tőle egy elektront.
E-vitamin: a leghatékonyabb gyökfogó, szervezetünk folyamatos pótlást igényel belőle.
C-vitamin: közvetlen gyökfogóként működik.
A-vitamin (béta-karotin): saját maga semlegesíti a szabad gyököket.

Antioxidánsok - A védőfaktorok

Szervezetünk felkészült a támadásokra. Mint már említettük, számos anyag, köztük vitaminok, ásványi anyagok és egyéb mechanizmusok védenek bennünket és szerveinket a szabad gyökök károsító hatásától.

Az antioxidánsoknak két fő csoportja van:

• azok, melyeket szervezetünk maga termelhet:
  enzimek, kéntartalmú vegyületek stb. és
• azok, melyekhez szervezetünk a táplálék révén jut hozzá:

a.) sejtszintű-> vitaminok, ásványi anyagok,
fitonutriensek (természetes felszívódást segítők), 
b.) hordozó, semlegesítő-> víz
(természetes lúgos, vagy tisztított ionizált)

Fontos! Ha ezek az anyagok megfelelő mennyiségben vannak jelen szervezetünkben, képesek vagyunk kivédeni a szabad gyökök károsító tevékenységét.

Az antioxidánsok védik a szervezetet az oxidatív szabad gyökök sejtkárosításától, a karcinogének okozta hatásoktól, és többszörösen támogatják az immunrendszer munkáját. Öregedést lassító hatásuk révén lehetővé válik életünk akár egyharmaddal történő meghosszabbítása!

Elengedhetetlen anyagok

Az ásványi anyagok önmagukban nem antioxidánsok, de elengedhetetlenül fontosak a szervezet által termelt antioxidáns enzimek felépüléséhez. Az ásványok közül a legfontosabb a szelén, a vas a réz, a cink és a mangán.

Speciális növényi hatóanyagok, leggyakoribb képviselőik a flavonoidok és a polifenolok csoportjai, védőhatásukat elsősorban azáltal fejtik ki, hogy elősegítik az egyéb gyökfogók működését.

A flavonoidok szerepe szerteágazó: immunerősítő, gyulladáscsökkentő hatásúak, gátolják a daganatok növekedését, csökkentik az asztma és az allergia kialakulásának esélyét, májvédők, vírus és baktériumellenesek, és kedvező hatással vannak a szívre és az érrendszerre is. A flavonoidok kedvező hatásukat leginkább más antioxidánsokkal együtt - A, C, E-vitamin - fejtik ki, emiatt sokkal hasznosabb, ha ezeket élő forrásokból, növényekből „szerezzük be”.

A legjobb antioxidánsforrások

A minket érő káros környezeti hatások egy részét - levegőszennyezés, munkahelyi stressz - nehéz vagy lehetetlen elkerülni, ám a helyes táplálkozással, rendszeres életmóddal nagyon sokat tehetünk egészségünk megóvása érdekében.

A helyes táplálkozásnak kiemelkedő szerepe van az egészség fenntartásában és számos betegség megelőzésében. Antioxidánsok elsősorban a növényi táplálékokban - zöldségek, gyümölcsök - találhatók. Minél frissebb a zöldség, annál magasabb az antioxidánstartalma. Különösen a sötét színű zöldségek, gyümölcsök hatékony antioxidánsok, nagy mennyiségű klorofill és flavonoidtartalmuknak köszönhetően. Ezek közé tartozik a fekete és a vörös áfonya, a fekete szeder és berkenye, a kökény, a homoktövis, a piros szőlő héja, s valamennyi sötétzöld leveles zöldség is ebbe a kategóriába sorolható. A sárga, narancssárga és piros zöldségek, gyümölcsök főleg karotinoidokban bővelkednek. Ezért minden évszakban fogyasszunk belőlük!

Gazdag még antioxidánsokban a brokkoli, a karfiol, kelkáposzta, és - különösen télen - ne feledkezzünk meg a savanyú káposztáról sem!

ORAC érték - Oxigéngyök Abszorbciós Kapacitás

Az ORAC érték megmutatja az élelmiszerek antioxidáns tartalmát

Az ORAC (Oxygen Radical Absorbance Capacity = Oxigéngyök Abszorbciós /elnyelő/ Kapacitás) egy nemzetközileg elfogadott szabványrendszer az élelmiszerek és táplálék-kiegészítők antioxidáns kapacitásának mérésére.

Több száz különböző antioxidáns létezik, melyek magukban foglalják a vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat, enzimeket és a növényi antioxidánsokat. Mivel a tudósok sem ismerik minden növény antioxidáns összetevőjét, kifejlesztettek egy tesztet, amely kimutatja egy anyag teljes antioxidáns kapacitását. Ez az ORAC teszt.

Az ORAC érték pontosan megmutatja egy bizonyos élelmiszer, kiegészítő vagy összetevő szabadgyök pusztító és semlegesítő képességét.

Minél magasabb az ORAC érték, annál jobb antioxidánsról beszélünk. Vagyis, minél magasabb az ORAC érték, a szóban forgó élelmiszer, ital, gyümölcs, táplálék-kiegészítő, vitamin vagy kémiai anyag annál hatékonyabban képes lassítani az öregedési folyamatot, valamint gátolni a betegségek kialakulását.

Lúgosító ételek bővebben